Megjelent Diószegi Anna: Életem története. Emlékezés a kolozsvári Hóstátról /Székelyudvarhely, 2001./ A könyv szerkesztője: Keszeg Vilmos. A kötet önéletrajzi vallomás, mely élete történetét a kisgyermekkortól napjainkig idézi meg. A hóstáti közösséget a hatvanas években felszámolták, házaikat lerombolták, földjeiktől megfosztották, egy számukra idegen területre való letelepedésre kényszerítették őket. Nagy Olga szerint a hóstáti szokáshagyomány rendkívüli gazdag, mert ez a közösség öröklött népi hagyományaihoz rendkívül ragaszkodott. /Nagy Olga: Egy rendhagyó dokumentum üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2002. december 19.
A Tordai Népfőiskola Helytállásról-2002 témájú rendezvénysorozatán dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár Kossuth Lajos a népi emlékezetben címmel tart előadást. A tordai Petőfi Társaság szervezte rendezvény dec. 20-án lesz. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2002. december 30.
A tordai Petőfi Társaság a Népfőiskola keretében dec. 15-én könyvvásárt szervezett az IKE teremben. Másnap Molnár Bodrogi Enikő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-finn szakos tanára "Nyelvhasználat és jog" című előadását tartotta meg. Dec. 20-án Keszeg Vilmos következett, Kossuth Lajos a népi kultúrában címmel. Amerikában 1902-ben, 1928-ban és 1990-ben emeltek szobrot Kossuth tiszteletére. Nagy Albert, a Petőfi Társaság elnöke jelezte, hogy összeállítják a népfőiskola jövő évi programját. /Ladányi Emese-Kinga: Kossuth-évet zárt a tordai népfőiskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./
2003. január 14.
Fellendülőben a helytörténet iránti érdeklődés. Bizonyítják ezt az utóbbi években megjelent falumonográfiák, különböző településeket, egyházközségeket, templomokat bemutató kötetek, tanulmányok sokasága. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztálya ebben a témakörben rendez konferenciát jan. 18-án, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. Előadások hangzanak el: Balázs Lajos Hogyan készítettem el Csíkszentdomokos monográfiáját; Szabó Miklós A falutörténet-kutatás kérdései Maros megyében; Sipos Gábor Református egyházi helytörténet 1990 után; Marton József A római katolikus hittudomány alakulása 1990 után; Keszeg Vilmos "Üzenet a maradéknak" - A protestáns templomok toronygombjába elhelyezett emlékiratokról; Pál Judit A várostörténetírás helyzete 1989 után; Fleisz János A romániai magyar várostörténeti kutatások elméleti-módszertani kérdéseiről napjainkban; Bura László Szatmár múltja és jelene egy évtized helytörténelmi monográfiáiban; Gaal György Kolozsvár magyar helytörténeti irodalma 1990 után; Tonk Sándor Marosvásárhely demográfiai állapota a XVII. században; Pál Antal Sándor A levéltár a helytörténet kutatásban; Kovács András helytörténet és művészettörténet; Szabó Bálint Épített örökség és regionális (lokális) történelem. A helyszínen Pozsony Ferenc szervezésében kiállítás nyílik falumonográfiákból, helytörténeti munkákból, forráskiadványokból. /Lokális és regionális történelmek. Az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudomány Szakosztályának konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./
2003. január 20.
Jan. 18-án Kolozsváron, az Apáczai Líceumban Lokális és regionális történelmek címmel rendezett konferenciát az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztálya. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök kifejtette, a konferencia céljául tűzte ki az 1990-től napjainkig megjelent helytörténeti művek számbavételét, a legújabb elméleti-módszertani szakirodalom megismertetését. Sok értékes előadás hangzott el. Az előadók között volt többek között Szabó Miklós, Sipos Gábor, Fleisz János, Bura László, Gaal György és Pál-Antal Sándor. A teremben kiállították a falumonográfiákat, helytörténeti munkákat és forráskiadványokat. /Ördög I. Béla: Helytörténetírási konferencia városunkban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./
2003. február 20.
Febr. 18-án az erdélyi protestáns templomok gombiratairól tartott előadást Keszeg Vilmos néprajzkutató Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban. A gombiratok a protestáns templomok tornyára helyezett gömbdíszek emlékiratai, amelyeket a közösség a jövőnek szán. A marosvásárhelyi vártemplom gombjában 1668-ban helyeztek el ilyen dokumentumot. A gombiratokat időnként, amikor tartalmuk elavult, kicserélik, a régi bekerül a levéltárba, az új pedig vissza a régi helyére. A közösség és a világ fontosabb eseményei, a vezetők, az adakozók és az építőmesterek neve, valamint érvényben lévő pénzek találhatók a gombokban. /bpe: Találkozás az idővel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2003. március 6.
Tordán 1999. július 24-25-26-án a Petőfi Társaság /Torda/ az RMDSZ-el és a tordai Magyar Dalkörrel közösen emlékezett Petőfi Sándor tordai tartózkodásának 150. évfordulójáról. Több magyar történész, irodalmár és politikus jelenlétében ez alkalommal került sor Suba László képzőművész Petőfit ábrázoló domborművének leleplezésére a Petőfi Háznál az Ótordai Református Parókia udvarán, és egy kirándulásra Fehéregyházára, ahol egy hatalmas Petőfi szobor leleplezésén vettek részt. Tordán a Petőfi Társaság minden évben részt vesz a márc. 15-i ünnepségeken, és minden kulturális és egyházi ünnepségen. A Petőfi Társaság 2002-ben tartotta a tordai Népiskola helytállás tematikájú rendezvénysorozatát. Dr. Keszeg Vilmos professzor évtizedek óta részt vesz a tordai magyarság kulturális találkozóin. 2002. nov. 22-én a Petőfi Társaság író-olvasó találkozót szervezett, másnap pedig Ady Endre, humánumőrző költő üzenete témájú honismereti vetélkedőt. A Petőfi Társaság folytatja a Jósika Miklós Művelődési Kör munkáját. /Tompa Sándor, Torda: Köszönet a tordai Petőfi Társaságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2003. március 22.
Egyre gyakrabban fordul elő, amikor a kulturális kiadványokat, tevékenységet nem csupán az alapítványi szféra finanszírozza, hanem a háttérben működő gazdasági vállalkozások is. Ilyen helyzet alakult ki az utóbbi években a Korunk köré csoportosult intézmények fenntartására is. A Korunk folyóirat, a szerkesztőség által készített további kiadványok (Magropres, Sajtófókusz stb.), a Komp-Press által megjelentetett könyvek sok pénzt igényelnek. Ennek egy részét a Komp-Press különféle gazdasági jellegű tevékenységek vállalásával is próbálja előteremteni.Egyik ilyen tevékenység a hírszolgálat. A Komp-Press naponta két alkalommal e-mailen továbbítja megrendelőinek a Hírcsomagot, amely a romániai magyarság számára legfontosabb kulturális, politikai, gazdasági és közéleti híreket, háttér-, illetve előzetes információkat (rendezvényekről, eseményekről stb.) tartalmazza. A hírcsomag ezenkívül heti rendszerességgel tartalmaz egy-egy Komp-Press nagyinterjút (eddigi interjúalanyaik között szerepelt: Tonk Sándor, Bakk Miklós, Veres Valér, Horváth István, Eckstein-Kovács Péter, Markó Béla stb.) A Hírcsomag déli kiadásában egy-egy napi vezérpublicisztikai anyag található, amely a legégetőbb közéleti problémát közelíti meg. (A napi publicisztikákból 2002-ben a Komp-Press Baráti Társaság kiadásában rangos kötet látott napvilágot A magyarokra figyeltek címmel.) Továbbá a Komp-Press Hírszolgálat tekintélyes helyszíni beszámoló-rovatot működtet, és román lapszemlét is biztosít megrendelőinek. A Hírcsomag ára havonta 100 amerikai dollár (plusz ÁFA). A Hírszolgálat munkatársai speciális igényre össze tudnak állítani tematikus hírszolgálati blokkot. A Komp-Press Hírszolgálat 2000-től működik, azóta napi rendszerességgel szállítja a friss híreket megrendelőinek. Jelenleg 17 külső és belső munkatársuk van, tudósítóik Erdély egész területén tevékenykednek. A Korunk Baráti Társaság (KBT) 1993-tól ad ki könyveket (útikalauzokat, esszé- és tanulmányköteteket, képzőművészeti és irodalmi munkákat, albumokat). A kiadványok között olyan nagy népszerűségre szert tett könyvek is vannak, mint a Teremtmények arca (a 20. század legszebb magyar versei) és a Cseh Gusztáv pátriája című hármaskönyv, amely tartalmazza a Hatvan főember és a Jeles házak rézkarc-sorozatot is. A KBT antológiákat jelentet meg, angol, német és román nyelven is. Az Ariadne sorozat ugyancsak nagy népszerűségnek örvend. Ebben a sorozatban jelent meg többek között Lászlóffy Aladár, Láng Gusztáv, Kibédi Varga Áron, Tompa Gábor, Hajdú Farkas-Zoltán, Salat Levente, Keszeg Vilmos, Tánczos Vilmos tanulmányainak gyűjteménye. /Üzleti próbálkozások a kultúra támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2003. április 7.
Közel százéves múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kihelyezett gyűléseket tart - mondta dr. Egyed Ákos akadémikus ápr. 5-én Zilahon, a vándorgyűlés megnyitásakor. Ez már a második ilyen rendezvény a megyében, az elsőnek a korábban alakult szilágysomlyói fiókszervezet volt a házigazdája néhány évvel ezelőtt. Az EME elnöke mellett Keszeg Vilmos néprajztudós, Sipos Gábor történész, Tóth Zsombor irodalomtörténész és természetesen Bajusz István egyetemi tanár, a rendezvény házigazdája volt jelen. Az egyik előadó, Mitruly Miklós nyugalmazott egyetemi tanár szerint a Szilágyságban még mindig sok a fehér folt, a kevésbé feltárt tájegységek közé tartozik. A fórumon 16 tudományos dolgozatot ismertettek, mindegyik kizárólag a Szilágysággal foglalkozott. Dr. Egyed Ákos örömmel üdvözölte a fiatalok részvételét. Szinte kivétel nélkül egyetemisták vagy nemrég végzettek, akik elsősorban néprajzi szempontból dolgoztak fel kevésbé ismert területeket területileg Szilágycseh környékétől Krasznán át a Szilágynagyfalu községhez tartozó Bagosig. Az ismertetett tanulmányok megjelentetését a nemrég egyéves születésnapját ünneplő HEPEHUPA kulturális folyóirat vállalta, amely következő számának törzsanyaga e helytörténeti és néprajzi tanulmányokból fog összeállni. /Józsa László: EME-vándorgyűlés Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./ A zilahi Szilágysági kutatások témájú konferencián pár előadó kivételével többségében fiatal egyetemi oktatók és egyetemisták ismertették a vidékhez fűződő kutatások eredményeit összefoglaló dolgozataikat. Mitruly Miklós a szilágysági folklórkutatás történetét; Lakóné Hegyi Éva a 18. században élt Dobai Sándorné Bíró Sára egyházpatrónus életét ismertette, Tóth Zsombor adalékokat a Szilágyság 17. századi protestáns művelődési életéhez. A fiatal tanárok, így Turai Tünde a leányszöktetésről, Fóris Monika a désházi házassági szokáskomplexumról, Virt István selymesilosvai halottas szokásokról, Czégényi Dóra a népi írásbeliségről értekezett, illetve a zilahi Molnár Károly egy első világháborús, általa összeállított emlékalbumot mutatott be. /Fejér László: Szilágysági kutatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2003. április 9.
Három kötet bemutatására kerül sor ápr. 10-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Halász Péter: Bokrétába kötögettem vala. A moldvai magyarok néprajzához című kötetét, Harangozó Imre: "Ott hul éltek vala a magyarok..." (Válogatás az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából) című könyvét és Iancu Laura: Johófiú Jankó (Magyarfalusi csándó népmesék és más beszédek) című könyvét mutatja be Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, illetve Keszeg Vilmos. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./
2003. június 19.
Második kiadásban jelent meg Zsigmond Erzsébet könyve /Sirató. Életem könyve. Sajtó alá rendezte, az utószót írta Keszeg Vilmos. Második kiadás, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2003./ Zsigmond Erzsébetet tragikus élete, leányának elvesztése kényszerítette írásra. Így egyike lesz azoknak a sérült asszonyoknak - mondja az utószóban Keszeg Vilmos -, akik bántódásaikat, sérelmeiket az írás által dolgozzák fel, vezetik le. /B.D.: Könnyekkel rótt sorok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2003. június 24.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elmúlt évi tevékenységeinek összegzésére, illetve a jövendő terveinek ismertetésére hívták össze jún. 23-án az egyetem magyar vezetői a magyar sajtó képviselőit. A találkozón egyúttal reagáltak arra a kijelentésre is, amely a múlt héten hangozott el a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) szervezte sajtóbeszélgetésen. Eszerint a BBTE-n idén már csak román nyelven lehetett magiszteri dolgozatokat leadni, továbbá a professzori címek megadását annyira megnehezítették, hogy magyar anyanyelvű oktató csak nagy nehézségek árán érheti el az említett rangot. Dr. Kása Zoltán, a BBTE rektor-helyettese elmondta: az egyetem magyar tagozata 1993-ban indult háromszáz hellyel, amely idénre mintegy ezerre növekedett. Pontos számokat nem lehet megállapítani, mivel mindig a szakminisztériumtól függ, hogy hány helyet ítél meg a magyar szakok számára. A rektor-helyettes elmondása szerint négy karon is működik a magyar nyelvű magiszteri képzés: a bölcsészkaron három szakon is lehet "mesterizni", a filozófián, a református teológián és a matematikán is magyarul tanulhatnak és vizsgázhatnak a diákok, továbbá dolgozataikat is magyarul írhatják és védhetik meg, tehát nyelvi egység tapasztalható az oktatás terén. Ugyanakkor dr. Kása Zoltán kitért a professzori címekre is, ismertetve az újságírókkal, hogy a követelmények egységesek országos szinten. Dr. Néda Árpád rektor-helyettes részletezte: 2002-2003-ban összesen 32 docensi, illetve professzori címet értek el magyar oktatók, továbbá öten (Cseke Péter, Néda Árpád, Egyed Emese, Keszeg Vilmos és Buzogány Dezső) kapták meg a jogot doktori dolgozatok irányítására. Kiderült továbbá, hogy az egyetem 19 magyar kara jelenleg 270 főállású oktatót foglalkoztat. Az EMTE-n elhangzott állításra reagálva dr. Péntek János, a BBTE Bölcsészkara magyar nyelv tanszékének vezetője elmondta: az EMTE annak idején komplementáris jelleggel jött létre, tehát mintegy kiegészítéseképpen a már meglévő magyar szakoknak. Ugyanakkor a BBTE örül a természetes konkurenciának. A professzor részletezte a doktori cím elnyerésének körülményeit, elmondva, hogy a múlt ősztől már működik a Hungarológiai Stúdiumok elnevezésű magyar doktori iskola. Az eddigi megvalósításokat ismertette dr. Csucsuja István, a Történelem és Filozófia Kar dékán-helyettese, kiemelve, hogy ez az egyedüli kar, amelyen magyar távoktatás is működik. Ez a rendszer lehetőséget nyújt például vidéki helyettes tanárok számára, hogy diplomához jussanak. A történelem kar fennállása óta minden évben több új szakot indított, az idei volt az első olyan tanév, amikor nem indult új szak. További szakok kaptak viszont jóváhagyást, és tervek szerint legkésőbb a jövő ősztől lehet felvételizni fizika-informatika, református vallástanár-zenepedagógia és római katolikus vallástanár-szociális munkás szakra, továbbá környezetvédelem, illetve orvosi műszerek fizikája főiskolai szakokra is. /Sándor Boglárka Ágnes: Nyelvi egység az egyetemi oktatásban. A BBTE örül a természetes konkurenciának. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2003. július 17.
A Bolyai Nyári Akadémián a magyar szakosak idei témája a hagyomány. Az előadók a hagyomány értelmezését próbálják megfogalmazni. Két Kolozsvárról érkezett szakember, Szilágyi N. Sándor nyelvész és Keszeg Vilmos néprajzkutató tartott előadást, majd Budapestről érkezett irodalmárok irodalmi szempontból közelíti meg a témát. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./
2003. augusztus 9.
Halász Péterrel /Budapest/, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkárával beszélgetett a lap munkatársa Lakatos Demeter (1911-1974) Csángú országba című könyvének moldvai és erdélyi bemutatója kapcsán. Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő összegyűjtött verseit, meséket és leveleket tartalmazó kétkötetes, hétszáz oldalas könyvét több romániai helyszínen mutatták be máj. 19-24. között - Libisch Győző, a könyv szerkesztője, dr. Bolváry Gyula, a Lakatos Demeter Egyesület vezetőségi tagja és ő - azzal a céllal, hogy az egyesület kiadásában megjelent könyvet megismertessék, visszajuttassák azoknak, akiknek a költő annak idején írta: a csángóknak és az erdélyi magyaroknak. Magyarfaluban, Pusztinán és Klézsén, illetve Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon tartottak bemutatót. A szervezésben közreműködött a Szeret- Klézse Alapítványtól Fodor Ráduly, Duma András, Nyisztor Tinka, Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesülettől Gazda József, Csíkszeredában Mirk László, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára, Kolozsváron a Kriza János Társaságtól Keszeg Vilmos, Nagyváradon Szilágyi Zsolt képviselő, Marosvásárhelyen pedig Fodor Sándor, a kántorképző iskola nyugalmazott tanára. Marosvásárhelyen két művésznő is bekapcsolódott: Bartis Ildikó, aki Lakatos Demeter-verseket adott elő, és Kilyén Ilka, aki csángó népdalokat énekelt. Moldvában az volt a varázsa, hogy nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is részt vettek a bemutatón, alkalomhoz illő műsorral. Moldvában megértették: Lakatos Demeter könyve bizonyság arra, mennyire nincs igazuk azoknak, akik lebecsülik a csángók nyelvét, mondván, az nem egy használható és értékes nyelv. Ez a verseskötet tanúsítja annak, aki kézbe veszi, hogy a legszebb, legnemesebb, legmagasztosabb, legmélyebb emberi érzéseket is ki lehet fejezni azon az archaikus magyar nyelven, amit a csángók beszélnek. Ráadásul Lakatos Demeter nyelve nem az átlagos csángó nyelv, hanem a legarchaikusabb, a XIV. században odakerült szabófalviaké. Klézsén van egy másik csángó költő is, Duma István András, akinek megjelent már verseskönyve. /Guther M. Ilona: Dorsa szérik szíp világrul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2003. augusztus 26.
A Partiumi Magyar Napok keretében Regionális identitás - lokális történelem címmel kerül sor helytörténeti konferenciára aug. 30-án a Szatmár Megyei Múzeumban. A konferenciáról, és Szatmár vidékének helytörténetírásáról Szőcs Péter Levente történész, a konferencia szervezője, a megyei múzeum kutatója elmondta: a konferencia arról szól, hogy a helytörténetírásnak milyen szerepe van egy kisközösségben élő ember identitásának alakulásában. A helytörténetírás levéltári forrásairól tart előadást dr. Kis András nyugalmazott levéltáros, dr. Kovács András, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, a műemlékek forrásértékeiről fog beszélni, dr. Sipos Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa arról tart előadást, hogy egyháznak milyen szerepe van a kisközösségek, valamint egy régió speciális identitásának kialakításában. Dr. Pál Judit, aki elitkutatással foglalkozik, a várostörténetről, a városi elit kialakulásáról fog beszélni. Néprajzi szempontból vizsgálja a kérdést dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Egyetem előadója, aki a faluközösségek kutatásáról értekezik. Három budapesti előadó is lesz. Szatmár vidékén Erdély belső vidékeihez képest sokkal több forrás található. /Helytörténetírás és kisközösségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./
2004. február 11.
Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./
2004. február 17.
Tordán február 13-án volt a Petőfi Társaság által szervezett Népfőiskola évadzáró előadása. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, Máté Dénes nyelvész és Fodor Dóra tanár tartott előadást báró Jósika Miklósról, valamint a verespataki magyarság nyelvcseréjéről. Máté Dénes a verespataki magyar közösség lemorzsolódási, beolvadási folyamatáról beszélt. Elmondta, hogy az ottani magyarok már nem beszélnek magyarul. A templom az egyedüli hely, ahol ezek az emberek néha még beszélnek magyarul. Verespatakon már nincs magyar nyelvű iskola. A magyar nyelvű oktatás 1918-ban szűnt meg, később újraindították, majd 1950 körül végleg megszűnt. A magyarság asszimilálódásához, több tényező is hozzájárult: az 1784-es Horea, Closca és Crisan vezette felkelés során a magyarok legyilkolása, valamint a nép ortodox vallásra való térítése volt, az 1848-as események, Erdély Romániához való csatolása, az 1930-ban oda telepített román katonaság, a vegyes házasságok, valamint az elvándorlás. A magyar nyelv szakrális, kultikus nyelvként él bennük – magyarul imádkoznak –, és ha el kell onnan költözniük, akkor aszerint, hogy hová kerülnek, románná, vagy szerencsés esetben magyarrá lesznek. /Ladányi Emese Kinga: Évadzáró népfőiskolai előadás Verespatakról és Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2004. március 23.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán márc. 19-20-án tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett előadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító előadást a kollektív emlékezetről. Előadást tartott többek között Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára, Virginás Andrea kolozsvári előadó, Ungvári Ildikó, a Színművészeti Egyetem és a Sapientia előadója, Balog Enikő /Kolozsvár/, Veress Károly /Kolozsvár/, Gagyi József /Csíkszereda/ és Keszeg Vilmos /Kolozsvár/. /(vajda): Tudományos tanácskozás. Emlékezet és kommunikáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./
2004. június 29.
Jún. 27-én emlékezett Detrehemtelep közössége a település fennállásának centenáriuma mellett a református templom építésének tizedik évfordulójára. Az eseményre hazalátogattak a telepről elszármazottak is. Pap Géza püspök hirdette az igét. A templomszentelés 1994. szept. 11-én volt. Keszeg Vilmos professzor bemutatta a településről készült és általa szerkesztett monográfiát. /Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez /Hiperborea, Torda/. A szerző maga is detrehemtelepi származású. A századfordulón tucatnál több település megépítésére vagy kiegészítésére (hozzátelepítésre) került sor. Így jött létre Torda–Aranyos vármegyében Felsődetrehem hozzátelepítése, későbbi nevén: Detrehemtelep. A templom bejáratánál márványtáblát lepleztek le. Szövege a következő: "A telepes elődök és Darányi Ignác (1849–1927), a telepítési törvény atyja emlékére állította a 100 éves Detrehemtelep lakossága." /Valkai Krisztina: Alapításának századik esztendejét ünnepelte Detrehemtelep. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./
2004. július 7.
Megjelent a Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történtéhez című munka, Keszeg Vilmos szerkesztésében. A kötet első része Lovas Sándornak 1908-ban kiadott A legújabb állami telepítések Magyarországon című munkájának adataira támaszkodott. A könyv bemutatja a Detrehemtelep telepítése óta eltelt száz év történéseit. /Vajda András: Adatok Detrehemtelep történetéhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./
2004. július 31.
Megjelent Keszeg Vilmos: Aranyosszék népköltészete – Népi szövegek, kontextusok /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című monográfiája. A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatba illeszkedő kétkötetes munka friss gyűjtésre, valamint archívumok kutatására alapoz. Eredetileg Aranyosszék populáris kultúrája címet kapta volna – ebből inkább kiderülne, hogy nemcsak népköltészeti gyöngyszemek, de személyes elbeszélések is megférnek benne. Az újonnan megjelent könyv hiánypótlónak nevezhető, hiszen Jankó János XIX. század végi műve óta nem jelent meg átfogó, monografikus gyűjtemény Aranyosszékről. A munka túllépi a tájegység történelmi határait – Torockó, Egerbegy, Aranyosgerend is helyet kap benne, hiszen ezekkel a településekkel évszázadokon át szoros gazdasági, kulturális kapcsolatokat alakítottak ki a régió lakói. /(Rostás-Péter Emese): Megjelent az Aranyosszék népköltészete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
2004. augusztus 25.
Horváth István költőknek alapítvány viseli nevét, ápolja hagyatékát. Évről évre megemlékeznek róla. A költő szülőfalujában születésének kilencvenötödik évfordulója alkalmából Magyarózdi Fórum elnevezésű rendezvényt tartanak aug. 28-án. Markó Béla költő Pálfy G. István közíró, dr. Keszeg Vilmos néprajzkutató és dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató tart előadást. /Nagy Botond: Emlékfórum Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./
2004. november 21.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke valamint a Kriza János Néprajzi Társaság Erdély és Moldva népi vallásossága címmel konferenciát rendezett Bálint Sándor születésének 100. évfordulója tiszteletére. A nov. 5-6-án Kolozsváron tartott értekezletet Keszeg Vilmos, a magyar tanszék vezetője nyitotta meg. Az erdélyi szakembereken kívül magyarországi néprajztudósok is megjelentek. Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő Bálint Sándor életéről és politikai működéséről írt, A világban helytállani című könyvét mutatta be. Nyisztor Tinka beszámolt arról, ami Pusztinán történik a moldvai magyarok fennmaradása érdekében. /P. Daczó Árpád Lukács OFM: Istenhittel, emberszeretettel népéért. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 21./
2005. január 28.
Tordán a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskola keretén belül Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészete /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkáját mutatta be a gyűjtő jelenlétében Lászlóffy Aladár és Pozsony Ferenc. A több mint tizenöt év gyűjtő- és kutatómunkájának eredményként tavaly megjelent monográfiát Lászlóffy Aladár Veronika kendőjéhez hasonlította, olyan rejtett titkok – történetek, szövegek, találósok, regulák, feliratok, mondások, ráolvasások, imák, átkok, fejben őrzött csodák – vannak benne, amelyek lassan kezdtek a feledésbe merülni. Az író Aranyosszék új kódexét látta benne. Pozsony Ferenc elmondta, Aranyosszék hálás lehet Keszeg Vilmosnak, hogy ezen munkával megajándékozta őket. A világ más tájain ilyen típusú monográfia elkészítéséhez egy egész intézmény vállalkozik, teljes tudóscsoportot mozgósítanak, nálunk egyetlen ember képes volt rá. A rendkívüli vállalkozást Szabó T. Attila, Orbán Balázs és Jankó János felbecsülhetetlen műveihez hasonlították. /Ladányi Emese Kinga: Magyar Kultúra Napja kötetbemutatóval. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2005. február 26.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ negyedfélszáz tagot számláló Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya február 22-én tartotta Kolozsváron éves közgyűlését, az elmúlt év eredményeit értékelték. A dr. Keszeg Vilmos szakosztályi elnök és Nagy Mihály Zoltán szakosztályi titkár által elkészített beszámoló öt konferenciáról számolt be. Vándorgyűlést szerveztek Baróton az EME és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, valamint Zilahon és Szilágysomlyón az EME, valamint Zilah és vidéke fiókszervezetének közös szervezésében. Egyed Emese kezdeményezte és szervezte meg a Variánsok címet viselő irodalom- és színháztörténeti konferenciát. Az Erdély a magyar középkorkutatásban konferencia a hazai és a magyarországi szakemberek találkozását tette lehetővé. Az EME és a Pósta Béla Egyesület közösen szervezte a II. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát, amely harminc szerző kutatási eredményeinek bemutatását tette lehetővé. Az egyesület legnagyobb méretű rendezvénye az immár hagyományossá és népszerűvé vált, kétnapos, többszáz előadót felvonultató őszi rendezvény, a Magyar Tudomány Napja Erdélyben. A 2005-ös tervben szerepel a Haáz Rezső Múzeummal és Alapítvánnyal közösen, Székelyudvarhelyen szervezendő vándorgyűlés, a Zilahon és Szilágysomlyón sorra kerülő, a szilágysági kutatásokat, a Tordán sorra kerülő, az Aranyosszék-kutatás eredményeit bemutató konferencia, a szótárszerkesztés elméletéről és gyakorlatáról szóló nyelvészeti és két irodalomtörténeti rendezvény, Olvasás, színház, értelmezés, és Az emlékezet helyei címmel a III. erdélyi régészeti, egy, a kora újkorra összpontosító történész-konferencia, valamint egy interdiszciplináris rendezvény, Emberek, életek, élettörténetek címmel. Az EME tagjai az év során József Attilára, Orbán Balázsra, Mikó Imrére és Bocskai Istvánra emlékeznek. /(F. E.): Eredményes évet zárt az EME I. szakosztálya. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
2005. március 11.
Gazda Klára néprajzkutató hatvanadik születésnapján köszöntötték Kolozsváron. Keszeg Vilmos, a BBTE magyar néprajz és antropológia tanszékének vezetője mondott ünnepi beszédet Az ünnepelt 1968-1991 között Sepsiszentgyörgyön dolgozott a Székely Nemzeti Múzeumban, ahol rendezte a néprajzi anyagot, időszakos kiállításaival, tudománynépszerűsítő előadásaival és írásaival az intézmény kulturális központtá válásához járult hozzá. 1991 óta a néprajz tanszék adjunktusa, majd előadó tanára, ezzel párhuzamosan két évig a Folklór Intézet kutatója. Doktori disszertációjának továbbgondolt változata, a Gyermekvilág Esztelneken olyan kutatási területet határolt körül, amelynek legszakavatottabb ismerője a magyar, és nemcsak a magyar folklorisztikában Gazda Klára. Keszeg Vilmos kitért Gazda Klára néhány éve elhunyt férje, a hősepika elismert kutatója, Demény István Pál kutatási eredményeire is. A Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve most Tanulmányok Gazda Klára 60. születésnapjára alcímet viseli. /(Rostás-Péter Emese): Gazda Klárát köszöntötték hatvanadik születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2005. március 21.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály Aranyosszék-konferenciát szervez június 10–11-én. Aranyosszék a Székelyföld legnyugatibb régiója. Átfogó kutatását Orbán Balázs kezdeményezte. Jankó János monográfiája /Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest, 1893/ a szék határait „Torda, Aranyosszék és Torockó magyar (székely) népére” terjesztette ki. Demény Piroska: Aranyosszék népzenéje. Budapest, 1998; Keszeg Vilmos: Aranyosszék népköltészete I–II. Marosvásárhely, 2005. /Aranyosszék-konferencia előkészítése. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2005. március 23.
Kollégái, diákjai köszöntötték a napokban a 60 éves Gazda Klárát. A Bölcsészkar néprajz szakának tanárnője különleges születésnapi ajándékot kapott: a Kriza János Néprajzi Társaság ebből az alkalomból adta ki 13. évkönyvét. A kötet szerkesztői, Keszeg Vilmos és Tötszegi Tekla, olyan írásokat válogattak, amelyek valamilyen módon kötődnek Gazda Klára munkásságához. Gazda Klára magyar szakon végzett. Sepsiszentgyörgyre került, a Székely Nemzeti Múzeumhoz. Budapesten 1977-ben doktorált. 1968-tól 1991-ig a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa volt. 1991-ben, amikor Péntek János kezdeményezésére létrejött a néprajz szak, Kolozsvárra jött. Gazda Klára gyűjtőmunkája alapozta meg a Székely Nemzeti Múzeum jelenlegi gyűjteményét. Országos pályázatok, versenyek keretében is gazdagodott a múzeum. Három témakör köré összpontosultak kutatásai: a múzeum gyűjteményének gondozása, a viseletanyag, a harmadik pedig a gyermekfolklór, gyermekélet, most pedig a gyermekfolklórnak a szimbolikus rétegei érdeklik. /Vincze Judit: Gazda Klára 60 éves. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2005. június 13.
Június 10–11-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Szakosztálya, valamint a tordai Petőfi Társaság Aranyosszék-konferenciát tartott, amelyen áttekintették a térség szinte minden tudományágra vonatkozó témáját. A főszervező Keszeg Vilmos többek között arra emlékeztetett, hogy bár 1989 után a civil társadalom részéről történtek lépések a regionális tudat feltámasztására, a politikum még nem fedezte fel Aranyosszéket. Neményi József Régiófejlesztés, regionalizáció az EU-integráció jegyében című értekezését Neményi Ágnes ismertette. Keszeg Vilmos Torda és Aranyosszék újrafelfedezése kapcsán méltatta a XIX. századi kutató- és népszerűsítő munkák szerzőinek (Orbán Balázs, Jankó János, Kőváry László, Jókai Mór, Benedek Elek) érdemeit. Egyed Emese gróf Teleki Domokos Torda vármegyei főispán 1815-ben kiadott vaskos verseskönyvéről beszélt. Bálintné Kovács Júlia az Aranyosszéken otthonra lelt örmények kiemelkedő sarjainak életművét méltatta. 1894-ben volt hasonló méretű rendezvény Tordán: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület vándorgyűlése. Dr. Egyed Ákos, az EME elnöke leszögezte, a gyakran emlegetett nemzedékváltás hiányára cáfoltak rá a kétnapos fórum résztvevői. A párhuzamosan zajló előadások történelmi, hely- és kultúrtörténeti, néprajzi, szocio-antropológiai és nyelvészeti témájú értekezései között nehéz volt válogatni, jelezte Nagy Albert ótordai református lelkész, a helybeli Petőfi Társaság elnöke. Tordai XIX. századi színházélet, Thália két világháború közötti jelenléte, Balázs Ferenc alakja, a város és vidéke fazekassága, az oktatástörténeti kronológiák, a Jósika Miklós Irodalmi Kör megalakulása, tánckultúra, torockói építészet: megannyi izgalmas témakör. A konferencia előadásait kötetben kiadják. /R. P. I., Ördög I. Béla: Gazdag mozaikkép Aranyosszékről. Monstre konferencia a régió múltjáról, társadalmáról, kultúrájáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./
2005. július 13.
Megjelent a Kriza János Néprajzi Társaság idei, sorrendben a 13. évkönyve /Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve, 13., Tanulmányok Gazda Klára születésnapjára. Szerkesztette Keszeg Vilmos és Tötszegi Tekla, Kolozsvár, 2005/. A szám a 60 éves Gazda Klárát köszönti, írásai bibliográfiájának közlésével. A magyar néprajz egésze vonatkozásában a magyar nyelvterület keleti része mindig kiemelt jelentőségű volt. Erdély erős földrajzi, etnikai és felekezeti tagoltsága, viszonylagos zártsága gazdag hagyományrétegeket őrzött meg, amelyek feltárása az eddigieknél sokkal nagyobb mértékű és mélységű gyűjtői, leírói és értelmezői munkát igényelne, állapította meg Pávai István. /B. D.: Néprajzi tanulmányok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./
